Az önéletrajzodban a készségek felsorolása is befolyásolja a sikeredet: ha jól választasz, a jutalmad egy interjú lesz. Napjainkban a készségek és képességek egyre fontosabb szerepet töltenek be a jelentkezők kiválasztásában. Sok esetben többet érhet egy jó személyiség, akit a csapatba könnyen lehet majd integrálni, mint a jelentkező konkrét szakmai tudása. A szakmai tudást sokkal könnyebb és gyorsabb pótolni, mint a személyiségbeli, hozzáállásbeli hiányosságokkal foglalkozni. És, hogy milyen készségek önéletrajzba kerülése segít minket abban, hogy előnyre tudunk szert tenni a többi jelentkezővel szemben? Cikkünkben összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.
Mit jelentenek ezek a fogalmak?
Készség, jártasság, képesség, kompetencia. Előszeretettel használt fogalmak, de sokan úgy használják őket, hogy nincsenek tisztában a jelentésükkel. Egy munkakör betöltéséhez mindegyik fontos lehet, így érdemes először körbejárni, hogy melyik fogalomnak mi a jelentése.
Mit jelent a készség?
Ha valamit sokszor csinálunk, gyakorlunk, ismétlünk, akkor egyre könnyebb lesz az adott tevékenység elvégzése, automatikussá válik. Amikor már annyiszor ismételtünk valamit, hogy a „kisujjunkban van”, „álmunkból felébresztve” is meg tudjuk csinálni, ha már oda sem kell figyelnünk a tevékenységre, akkor mondhatjuk, hogy készségszinten elsajátítottunk valamit, ezzel meg is magyaráztuk a készségek mibenlétét 🙂
És hogy miért értékes ez egy munkahelyen? Ha már egy tevékenységet annyira begyakoroltunk, hogy a tudatos énünk közreműködése nélkül is el tudjuk végezni, akkor sokkal kevesebb energiát használunk el, kevesebbet hibázunk, jobb lesz a teljesítményünk.
Mit jelent a jártasság?
Ha egy feladat megoldása során nemcsak a készségeinket használjuk, hanem tudatos döntéseket is hozunk az ismereteink, tapasztalatunk alapján, akkor jártasságról beszélhetünk.
A jártasságot bonyolultabb feladatok megoldásánál használhatjuk, ahol nemcsak arra van szükség, hogy gyakorlottak legyünk, hanem arra is, hogy a megfelelő döntéseket meg tudjuk hozni a cél elérése érdekében.
Mit jelent a képesség?
Ha képesek vagyunk valamire, akkor megvannak bennünk annak a feltételei, hogy egy tevékenységet el tudjunk végezni. A veleszületett tulajdonságaink, például a tehetség mellett a képességek fejleszthetők is, tanulással vagy gyakorlással.
Mit jelent a kompetencia?
A kompetencia egy tágabb fogalom, amely magában foglalja a képességet, a készségeket, a tudást, a gondolkodásmódot, annak érdekében, hogy egy adott munkakörben meg tudjuk oldani a felmerülő problémákat.
Bővebben a készségekről
Napjainkban sokat emlegetik a hard skill és soft skill kifejezést. Magyarra fordítva – elég furcsán hangzanak: kemény készség és puha készség elnevezéssel szoktak előfordulni.
Hard skill, avagy szakmai készség
Hard skill, vagyis kemény készség alatt a szakmai, technikai hozzáértést biztosító készségeket értjük. Ezeket oktatás, tréningek során tudjuk elsajátítani, közös jellemzőjük, hogy valamilyen formában mérhetőek és tesztelhetőek. Ilyen lehet egy CNC gép kezelése, egy számítógépes programnyelv ismerete, vagy a statisztikai modellezés is. Ha egy munkakör betöltéséhez alapvető szükség van nehezen vagy sok idő alatt megszerezhető szakmai készségekre, legyen ez a targoncavezetői jogosítvány, vagy egy programnyelv alapos ismerete, azokat a kiválasztás során árgus szemmel fogja keresni a toborzó, hiszen ezek megléte nélkül a munkavállaló nem fog tudni értéket teremteni, hiába lenne tökéletes a pályázatának többi része.
Soft skill, másnéven személyes készség
A soft skill jelentése „puha készség”: olyan tulajdonságok, amelyek a személyiségünket, társas viselkedésünket, a csapathoz való kapcsolódásunkat írják le. Mivel ezek a készségek formális képzések során nehezebben fejleszthetők, így fontos szerep jut nekik a kiválasztás során. Két hasonló szakmai tudású ember közül arra fog esni a választás, aki könnyebben be tud illeszkedni, jobban tud működni a csapat tagjaként, hatékonyabban, jobban kommunikálva tudja megoldani a problémákat.
Milyen készségeket írjak az önéletrajzba?
Ez nagyban függ a konkrét állástól, amire jelentkezel. Elsőként olvasd el az álláshirdetést, nézd végig az abban szereplő feladatokat, felelősségi köröket. Próbáld végiggondolni, hogy milyen tulajdonságok lehetnek fontosak a pozíció betöltésénél. Ha a munkáltató konkrétan említ olyan készségeket, amiket elvár, akkor azokat érdemes valamilyen formában az önéletrajzunkban megjeleníteni.
Szakmai készségek (hard skillek) az önéletrajzban
Ha az álláshirdetésben olyan szakmai készséget vagy képességet (hard skill) látsz, amely elengedhetetlen a pozíció betöltéséhez, akkor azt mindenképpen tüntesd fel az önéletrajz készségek között. Például toronydaru-kezelői állás esetén a megfelelő képesítés nélkül nem lehetsz alkalmas a munkára. Az ilyen önéletrajz képességek és készségek legjobb helye a „Készségek” szekció, de ha szeretnéd részletesebben bemutatni, akkor a „Tanulmányok” vagy a „Képzések” részben is jelezheted, hogy hol és hogyan szerezted meg az adott képesítést.
Fontos, hogy mind hard (szakmai készségek), mind pedig soft (személyes készségek) skilleket is írj az önéletrajzodba. Ezek arányát a konkrét állásra szabva igyekezz meghatározni. Ahol jellemzően fontos a csapatmunka, ott a soft skillek előtérbe kerülnek, ahol jellemzően egyedül kell dolgozni, ott a hard skillekre fognak fókuszálni a kiválasztásnál.
Hány készséget érdemes felsorolni?
A készségek felsorolásának nehézsége az, hogy rengeteg készség létezik, és sokmindent beírhatunk magunkról, függően attól, hogy milyen célt szeretnénk elérni. Általában elmondható, hogy 3-6 készség szerepel egy jól megírt önéletrajzban. Mindig figyeljük az állásleírást, és próbáljunk azonosítani kulcskompetenciákat, fontos készségeket, kulcsszavakat, amikre figyelve kiválaszthatjuk a legfontosabbakat, amiket bele szeretnénk írni az önéletrajzba.
Túl sok dolog van, amit meg szeretnél említeni, és nem tudsz közülük választani? Gondold végig, hogy melyik készségeid lehetnek a legfontosabbak az állás betöltésénél. Érdemes azokat beírni, amelyek nélkülözhetetlenek, egyedivé tesznek téged, vagy a legnagyobb hatásúak.
Pályakezdő vagy, nincs még munkatapasztalatod? Szerencsére neked sem kell üresen hagynod ezt a részt, csak válogass a soft skillek közül!
Milyen készséget ne írjunk az önéletrajzba?
Amit ismét hangsúlyozni kell: a készségek önéletrajzba kerülésének legfontosabb feltétele, hogy az álláshirdetés szempontjából jelentőséggel bírónak kell lenniük. Végsősoron a pozíció, és annak kiírása alapján kell tudnunk azt eldönteni, hogy egy készség releváns-e, vagy sem.
Karrierváltóknál okozhat nehézséget az, hogy a korábbi területükről ne soroljanak fel olyan dolgokat, amikben remekelnek, de teljesen irrelevánsak az új szakterületen. Sokkal hasznosabb ilyenkor azokat a soft skilleket beírni, amelyek az új pozíciónál is fontosak.
Önéletrajz készségek példák – a leggyakoribb skillek és magyarázatuk
Inspirációként összegyűjtöttük azokat a készségeket, amiket a pályázók a leggyakrabban említenek az önéletrajzokban. Természetesen nem kell neked is csak ezekből válogatnod, tekintsd inkább ezt a listát inspirációnak!
Rugalmasság
A rugalmasság a munkahelyi életben az a képesség, hogy alkalmazkodjunk és reagáljunk a változó körülményekre, kihívásokra és feladatokra. Rugalmas dolgozók könnyedén alkalmazkodnak a változásokhoz, nyitottak az új ötletekre és megoldásokra, és rugalmasan kezelik a munkafolyamatokban vagy csapatdinamikában felmerülő változásokat. Sokszor szükség lehet rugalmasságra többműszakos munkarendben, egymást helyettesítő kollágáknál.
Csapatmunkára való készség
A csapatmunkára való készség azt jelenti, hogy hatékonyan és együttműködve dolgozzunk másokkal a közös célok eléréséért. Ez magában foglalja az együttműködést, a kommunikációt, az empátiát és a konfliktuskezelést, hogy eredményesen működjünk egy csapatban, és optimális eredményeket érjünk el.
Kommunikációs készség
A kommunikációs készség a hatékony és átfogó kommunikáció képessége másokkal. Ez magában foglalja a jó szóbeli és írásbeli kommunikációt, az aktív hallgatást, a tisztázó kérdéseket és az empátiát, hogy hatékonyan kifejezzük gondolatainkat, megértsük másokat, és megfelelően reagáljunk a munkakörnyezetben.
Problémamegoldás
A problémamegoldás az a készség, hogy hatékonyan azonosítunk, elemzünk és megoldást találunk felmerülő problémákra. Ez magában foglalja a logikai gondolkodást, a kreativitást, a kritikus elemzést és a döntéshozatalt, hogy strukturált és hatékony módon kezeljük a problémákat, és alternatív megoldásokat találjunk rájuk.
Stresszhelyzetek kezelése, konfliktuskezelés
A stresszhelyzetek és konfliktusok kezelése az a készség, hogy hatékonyan és konstruktívan kezeljük a stresszt, és kezeljük a konfliktusokat a munkahelyen. Ez magában foglalja az érzelmi intelligenciát, az önuralmat, a problémamegoldó képességet és az együttműködést, hogy kezeljük a kihívásokat és megőrizzük a pozitív munkakörnyezetet.
Időmenedzsment
Az időmenedzsment a hatékony időfelhasználás képessége, hogy hatékonyan beoszthassuk és prioritásokat állíthassunk a feladatok között. Ez magában foglalja a hatékony tervezést, prioritások meghatározását, határidők betartását és a feladatok hatékony végrehajtását.
Prezentációs készség
A prezentációs készség a hatékony és meggyőző előadások és prezentációk készítésének és bemutatásának készsége. Ez magában foglalja az előadástechnikákat, a vizuális segédeszközök használatát, az érthetőséget és a hatásos üzenetátadást, hogy hatékonyan kommunikáljunk és befolyásoljuk a közönséget.
Kreativitás
Ha kreatívak vagyunk, új és eredeti gondolatokat, ötleteket és megoldásokat tudunk generálni. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy új perspektívákból közelítsük meg a problémákat, innovatív megoldásokat találjunk, és új lehetőségeket fedezzünk fel a munkavégzésben.
Stratégiai gondolkodásmód
A stratégiai gondolkodásmód az a készség, hogy hosszú távú célokat állítsunk fel, terveket és stratégiákat dolgozzunk ki azok eléréséhez, és nagyobb összefüggéseket lássunk a munka vagy a vállalat céljai között. Ez magában foglalja a tervezést, az analitikus gondolkodást és a hosszú távú előretekintést, hogy a célokhoz igazítsuk a munkavégzést.
Kritikus gondolkodás
A kritikus gondolkodás során objektíven értékelünk információkat, adatokat és helyzeteket, és kritikusan gondolkodunk a különböző perspektívákból. Ez magában foglalja a logikai elemzést, a kérdések feltevését, az adatok értelmezését és az informált döntések meghozatalát a munkahelyen vagy problémás helyzetekben.
Gyakran ismételt kérdések (GYIK)
Általában 3–6 készséget érdemes feltüntetni az önéletrajzban. Ez elegendő ahhoz, hogy kiemeld az erősségeidet, de ne tűnjön felsorolásnak vagy túlzsúfoltnak.
A meghirdetett állás szempontjából jelentőséggel bíró készségeket kell kiválasztanod. Ezzel is azt tudod mutatni, hogy te vagy a megfelelő jelölt.
Ha nincs még munkatapasztalatod, hangsúlyozd a soft skilleket (pl. tanulási hajlandóság, csapatmunka, kreativitás). Ezek segítenek pótolni a hiányzó tapasztalatot.
A képesség egy veleszületett adottság (pl. jó kézügyesség), míg a készség gyakorlással elsajátítható (pl. gépírás, Excel használat).
Olvasnál az önéletrajz többi alkotóeleméről is? Önéletrajz készítés cikkünkben végigvezetünk az összes fontos szemponton, amellyel találkozhatsz az önéletrajz írás során!
